A kiliti temetőben, a Kilitiért Egyesület aktivistái.
„A Kiltiért Egyesület korábbi vállalásának eleget téve Mindenszentek napján megkoszorúzta a Gárdonyi-féle sírt.Köszönet a sír egész éves gondozásáért Bokodyné Marikának és Huttwágner Erzsébetnek!” – olvastuk ma a Facebook-on.Két évig élt Kilitin a későbbi író
Kisgyermek korában két évig élt Balatonkilitin Gárdonyi Géza. Két kistestvére is a kiliti temetőben nyugszik: Ziegler Teréz és Ziegler Béla; sírjuk pontos helyének beazonosítása még Heves Lajos siófok-kiliti plébánossága idején (1972-93) kezdődött. Az írások ugyanis feljegyezték: Ziegler Géza, a később Gárdonyi Géza néven ismertté lett író egy és három éves kora között Kilitiben élt, s az idő alatt veszítette el két testvérét. Gárdonyi Máté kiliti plébános (csak névazonosságról van szó – a szerző) feldolgozta a városrész, az egykori falu történetét, levéltárban is kutatott, s ő is csak megerősíthette helytörténeti kötetében a tényt, ami érdekes módon a helyben élők körében sem vált köztudottá.
Dudás Károly, a kiliti hagyományok legfőbb őre (családjával weboldalt indított Balatonkiliti gyermekei néven), a siófoki közterület-felügyelet korábbi vezetője kérdésünkre azt mondta: ő is csak néhány éve szerzett róla tudomást, hogy a Ziegler-testvérek sírja a városrész temetőjében van. Pedig – tette hozzá a helytörténet lelkes kutatója – természetesen ő maga is Kilitibe is járt iskolába, de tanulmányai idejében sem és későbbiekben sem volt ott téma a kiliti Gárdonyi-szál. – A sírt senki sem gondozta, egy helybéli hölgy vállalta ezt el önszorgalomból.
Legutóbb már a Kilitiért Egyesület aktivistái tették rendbe a sírt és környezetét.
A kiliti gőzmalom
A Gárdonyi Géza néven ismertté lett író, pedagógus Ziegler Gézaként látta meg a napvilágot. Műveit előbb Gárdonyi Z. Géza néven írta alá, majd már a zé betű elhagyásával. Édesapja, Ziegler Sándor Mihály (1823–1879) uradalmi gépész egyik hazai megbízása a szőlősgyöröki gőzmalom megépítése és felszerelése volt. E munkája során ismerte meg, majd 1860. december 8-án feleségül vette a nála tizenhét évvel fiatalabb Nagy Teréziát (1840–1926), parasztsorba süllyedt szőlősgyöröki római katolikus kurtanemesek sarját. Frigyükből hét gyermek – egy leány és hat fiú – született: az első három közül kettő (Tera, 1861-1865 és Béla, 1865) nyugszik Kilitiben, Géza (1863–1922) volt a második. Hat testvére közül csupán két öccse érte meg a felnőttkort, hogy még fiatalon a sírba is hulljanak. A szőlősgyöröki gőzmalom elkészülte után Ziegler Sándor uradalmi gépészként, cséplőgépkezelőként és karbantartóként kereste kenyerét. Megalkuvásra képtelen, lázadó természetű ember lévén, munkaadói sehol nem tűrték meg hosszabb ideig, így gyakran kényszerült új munkahelyre szegődni és lakóhelyet váltani. Géza fiuk születésekor a Ziegler család tehát éppen a Velencei-tó déli előterében, a Gárdonyhoz tartozó agárdpusztai Nádasdy-uradalomban élt, ahol a családfő uradalmi gépészként dolgozott. Ott sem sokat időztek azonban, az apa 1879-es haláláig összesen tizenhat településen fordult meg a család. 1864. április 24-étől a Somogy vármegyei Kilitin, 1866. szeptember 29-étől már a Fejér vármegyei Pátkán, majd Székesfehérváron éltek.
A korabeli feljegyzések szerint 1859-ben még gőzmalom dolgozott Kilitiben. Dudás Károly úgy sejti, hogy a későbbi író-pedagógus édesapja is ott, a Sió-parti malomban kaphatott munkát. Két kistestvérét pedig az akkoriban gyakorta kitörő kolera- és pestisjárványok egyike vihette el.
– Gárdonyi egy kicsit a miénk is lehetne – így Dudás. – A múltunk része ez is, méltatlanul elfeledve. Ha már egyszer Somogyi József, az ugyancsak a kiliti temetőben nyugvó 1848-as honvédtábornok emlékezetét „eltörölték” azzal, hogy elvették a helyi iskola nevéből, amikor az iskola önállósága megszűnt és a Széchenyihez csatolták.
(A megyei napilap 2013-as cikkéből idéztünk)
Last modified: 2020.11.02.
